Úton-útfélen találkozunk a potyóka szilvával. Többféle szinű lehet. A potyókát, vagyis a mirabellát, Indiában értékes gyógynövényként tartják számon. Nem csak pálinkának jó, hanem finom lekvár is készithető belőle.
Hozzávalók:
- 3,3 kg potyóka vagyis mirabella szilva
- 1,5 kg cukor
- 1 kiskanál citromsav
- 1 evőkanál ecet
esetleg
- 1 cs. vaniliás cukor
vagy
- 1-2 kiskanál fahéj
Elkészités:
A potyókát megmossuk, kimagozzuk, közben átválogatjuk, a hibás szemeket eltávolitjuk. A tiszta gyümölcshúst lemérjük. (A 3,3 kg potyókából körülbelül 3 kg gyümölcshús marad.) Ehhez mérjük a cukrot. 1 kg gyümölcshúshoz 50 dkg cukrot adunk. (Az adott 3 kg-hoz tehát 1,5 kg kell.) Izlésünk szerint adhatunk kicsit többet is, ha nem érezzük elég édesnek.
Egy megfelelő méretű lábos aljára öntünk 1 evőkanál ecetet, körbeforgatjuk, hogy rendesen beteritse az ecet a fazék alját. A felesleget kiöntjük. A fazékba szedjük a kimagozott potyókát, és főni tesszük. Ha felforrt sok levet fog engedni. Kicsit megtartjuk a forrásponton, majd levesszük a tűzről, és turmix géppel, adagonként, vagy merülő mixerrel pürésitjük a levével együtt. Visszatesszük a pürét (amit ekkor már velőnek nevezünk) a fazékba, és közepes lángon főzzük, amig besűrűsödik. Ekkor beletesszük a citromsavat és a cukrot, továbbá az esetleges izesitőket (vanilia, fahéj), felforraljuk, majd cseppentő próbáig főzzük, vagyis amig egy kistányérra cseppentett lekvár nem folyik szét, hanem egyben marad. Ne felejtsük el időről időre leszedni a fővő lekvár tetejéről a keletkező habot.
Az elkészült lekvárt azon forrón, óvatosan, hogy ne sérüljünk, tisztára mosott, előmelegitett üvegekbe szedjük,az üvegek szélét nedves papirtörlővel letöröljük az esetleg rácseppent lekvártól, majd az üvegeket lezárjuk. A lezárt üveget nedves ruhával áttöröljük, hogy a rácseppent lekvár foltokat letöröljük, majd szárazdunsztba tesszük másnapig.
Az ecet segit abban, hogy ne égjen, ne ragadjon le a fazék aljára a lekvár. Elvileg 10 százalékos ecet a jó, de én legutóbb 6 százalékos alma ecetet használtam, és ez is megfelelt. Ne öblitsük ki a fazekat ecetezés előtt, mert ha nem elég száraz az alja, akkor nem fogja be jól az ecet a fazék alját, és ahol nem fogja be, ott leéghet a lekvár.
Turmix helyett megfelel az is, ha húsdarlón ledaráljuk a még nyers gyümölcshúst, és igy kezdjük el főzni.
50 dkg/kg cukor adagolással kicsit savasabb lesz a lekvár, ilyenkor emlékeztet az ize az erdei gyümölcs lekvárokéra. Több cukorral (kb. 70 dkg/kg) édesebb ugyan, de nem túl édes, és ilyenkor jobban érződik rajta egy kis fanyar iz, ami a potyókára jellemző, és ettől különlegesebb.
A magozásról: Ha a potyókát mosás, válogatás után feltesszük minden nélkül, lassú tűzön főni, akkor levet enged, és a gyümölcs megfő. Az igy előfőzött gyümölcsöt nagylyukú szitán, szűrőn, sztrapacska szaggatón, stb átpasszirozzuk, óvatosan, hogy a magok fennmaradjanak a szúrőn. Az igy magtalanitott "velőt" azután tovább főzzük, a fenti izestésekkel, amig mefelelő sűrűségú lesz. Sajnos az én sztrapacskaszaggatóm elég nagy lyukú, de azért megoldom vele. A rendes passzirozókon simán kifog a potyóka, érdemes valami kicsit nagyobb lyükú eszközön passzirozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése